9 dolog amit ismerned kell a paradicsomról!

A magyar gasztronómiának fontos alapanyaga a napérlelt, zamatos magyar  paradicsom.

Az alábbi 9 dolgot érdemes tudnod róla.

 

1, Magyar neve az évszázadok során volt a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma”, majd lerövidült paradicsommá. Franciául hívták „a szerelem almájának”, illetve „aranyalmának”. Ez utóbbi elnevezés a német nyelvben is feltűnt, sőt, az olasz nyelv a mai napig megőrizte ezt a kifejezést.

2, Számtalan változata létezik a bogyó mérete, száma, színe és alakja szerint. A bogyók lehetnek cseresznye, körte, szilva, paprika, szőlő, kerek vagy tojás alakúak. A hagyományos, piros példányok mellett egyre népszerűbbek a sárga fajták, de hódítanak a különleges fehér, zöld, fekete és lila színű fajták is.

3, A fogyasztói igényeknek megfelelően a paradicsom leginkább gömbölyű bogyójú, jól szeletelhető és kemény húsú legyen, hogy bírja a betakarítást, a szállítást és a pulton tartást. A hazai, szabad földi paradicsom szezonja júliustól őszig tart. A piros szín egymagában nem jelent garanciát az ízletességre, ezért vásárláskor érdemes kézbe venni és megszagolni a bogyót, mert amelyik  paradicsomnak nincs illata, annak valószínűleg íze sincs. A legteljesebb  ízhatás végett a konyhai  felhasználás  során  ne távolítsuk el a magokat és a héjat.

4, 10 dkg friss  paradicsom  energiatartalma  mindössze  22  kcal.  Az  érett  paradicsom  víztartalma  93−96%  között  van,  amelyben  oldott  állapotban  szénhidrátok,  szerves  savak,  ásványi  anyagok,  vitaminok  és  festékanyagok  találhatók.  A paradicsom oldható szárazanyag-tartalma (4−7%) a szabadon  termesztett  fajtáknál  nagyobb,  így  azok több értékes tápanyagot tartalmaznak, ezért ízletesebbek. A paradicsom zamatát, savanykás vagy édeskés jellegét  a cukor-  és  a  savtartalom  egymáshoz  viszonyított aránya dönti el. Akkor legjobb ízű a paradicsom, ha a cukor−sav hányados értéke 7−10 között van, s akkor íztelen, amikor a cukor-  és  a  savtartalom  is  kicsi.  A paradicsomban található legfontosabb antioxidánsok közé tartoznak a  karotinoidok, a C-vitamin, a flavonoidok és a polifenolok. A legnagyobb antioxidánsszintje a paradicsom héjának van. C-vitamin-tartalma a fajtától és a termesztés körülményeitől függően akár 8,5−56 mg/100 g között is váltakozhat.

5, A paradicsom piros színét a karotinoidok családjába tartozó likopin adja. A likopin kiváló antioxidáns, igazolt a hatása számos daganatos elváltozás megelőzésében és a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében is. Legfőbb likopinforrásaink  a  paradicsom  és  a  paradicsomból  készült  élelmiszerek.  

6, Az érett paradicsom nyersen, salátának, sütve, főzve, befőzve vagy akár szárítva egyaránt jó. A klasszikus lecsó, ivólé, sűrítmény és ketchup mellett érdemes kipróbálni a paradicsombefőttet, a házi paradicsomszószt vagy éppen a paradicsomdzsemet. Az éretlen példányok is sokféleképpen használhatók fel savanyúságnak, kompótnak, salátának, esetleg lekvárnak.

7, Elengedhetetlen összetevője a jelenlegi pizzák ősének tartott Margherita-pizzának, amelyet a legenda szerint a legjobb nápolyi pizzakészítő, Raffaele Espositoalkotott Savoyai Margit olasz királyné számára. Így lett a királyné a névadója ennek az olasz zászló színeiben pompázó pizzának.

8, Őshazája Peru, Ecuador és Chile. A vadon termő, kis cseresznye méretű, sárga bogyójú paradicsom innen került először Mexikóba, majd Kolumbusznak, míg mások szerint Cortesnek köszönhetően  Spanyolországba.  

 

9, A termesztés módja szerint beszélhetünk szabad földi és növényházi termesztésről, a felhasználás célját  tekintve  pedig a friss fogyasztás mellett élelmiszer-ipari felhasználásról.  A kiemelkedő, európai paradicsomtermesztő országokban (Olaszországban, Spanyolországban)  a  termesztés  nagyrészt szabad földön folyik. Ahol viszont a környezeti feltételek kedvezőtlenek − például Hollandiában −, ott a növényházi termesztés során kiugróan nagy a termésátlag, a szabad földi termésátlag sokszorosa.      (Forrás: ételtcsakokosan.hu)

 

 

Halas Csaba

HACCP szaktanácsadó

Skype: halasa100

Mobil: +3630 2525 274